Elternkarenz és Elternteilzeit: szülői szabadság és részmunka Ausztriában

Ausztriában a gyermek születése után a szülők két fő lehetőség közül választhatnak: teljesen otthon maradnak fizetési nélküli szülői szabadságon, vagy csökkentett óraszámban dolgoznak tovább. Ebben a cikkben összefoglaljuk, ki mire jogosult, meddig tart, és mikor kell szólni a munkáltatónak. Az alábbiak a 2026-os állapotot mutatják be.

Röviden
– A szülői szabadságra (Elternkarenz) alanyi jogod van, a munkáltató nem utasíthatja el.
– Ha csak egy szülő megy szabadságra, legfeljebb a gyermek 22. hónapjának végéig tarthat, ha váltják egymást, a 2. születésnapig.
– A szülői részmunkánál (Elternteilzeit) legalább 20 százalékkal kell csökkenteni a munkaidőt, és legalább heti 12 órának kell maradnia.
– Részmunkára jogod akkor van, ha a cégnél 20-nál több munkavállaló dolgozik, és legalább 3 éve megszakítás nélkül ott vagy.
– Szabadság alatt 2026-ban havi 551,10 euróig (Geringfügigkeitsgrenze) dolgozhatsz.

Mi az Elternkarenz és mi az Elternteilzeit?

Az Elternkarenz azt jelenti, hogy mentesülsz a munkavégzés alól, de ezalatt a munkáltatód nem fizet bért. Erre jogszabály ad jogot, így a munkáltató nem tagadhatja meg.

Az Elternteilzeit ezzel szemben a munkaidő csökkentése, vagy azonos óraszám mellett a munkaidő beosztásának megváltoztatása. Igénybe veheted akkor is, ha előtte nem voltál Karenzen.

Fontos szabály: ugyanarra a gyermekre nem lehet, hogy az egyik szülő Karenzen van, a másik pedig Elternteilzeitben dolgozik.

Meddig tart a szülői szabadság?

A Karenz legalább két hónapig kell tartson. A maximális hossz attól függ, hogyan osztjátok el:

Példa: ha az önálló vállalkozó anya az első születésnapig egyedül gondozza a gyermeket, az alkalmazott apa a második születésnapig mehet Karenzre.

Ha a gyermek 2023. november 1. előtt született (vagy akkor fogadták örökbe), a Karenz-jog mindenképp a 2. születésnapig tart.

A Karenzt legfeljebb kétszer lehet megosztani, vagyis összesen három szakasz lehet (pl. anya, apa, anya), mindegyik legalább két hónapos. Meghosszabbítani szülőnként és gyermekenként egyszer lehet.

Mikor kell bejelenteni a Karenzt?

A Karenz annak a szülőnek, aki elsőként veszi igénybe, a szülés utáni védelmi idő (Schutzfrist) végével kezdődik. Ez általában nyolc hét.

• Anya: a védelmi időn belül kell jeleznie.
• Apa: legkésőbb nyolc héttel a születés után.
• Későbbi kezdés (ha a másik szülőnek nincs Karenz-joga): legalább három hónappal a kezdés előtt.
• Második és harmadik szakasz, illetve meghosszabbítás: legalább három hónappal előre (ha az aktuális szakasz három hónapnál rövidebb, elég két hónappal előre).

A bejelentésben meg kell adni a kezdést és az időtartamot. Igazolható módon küldd el, például ajánlott levélben. A munkáltatónak igazolást kell kiállítania a Karenz kezdetéről és hosszáról.

Ne jelentsd be négy hónapnál korábban, mert a felmondási védelem legkorábban a kezdés előtti negyedik hónaptól él.

Dolgozhatsz a Karenz alatt?

Igen, korlátozottan. Havi 551,10 euróig (2026-os határ) kisfoglalkoztatásban dolgozhatsz a saját vagy egy másik munkáltatónál.

E fölött legfeljebb évi 13 hétig dolgozhatsz, ha nem egész évben vagy Karenzen, akkor arányosan kevesebbet. Másik munkáltatónál ehhez a karenzált munkaviszony munkáltatójának beleegyezése kell.

Ki jogosult szülői részmunkára, és meddig?

A szabályok a cég méretétől és a munkaviszony hosszától függnek:

A három évbe a Karenz ideje beleszámít. A hét évből le kell vonni a szülés utáni védelmi időt és mindkét szülő Karenzét. Ha a gyermek csak hétéves kora után kezd iskolába, az addig eltelt idő hozzáadódik.

Ha nem sikerül megállapodni: jogon alapuló részmunkánál elkezdheted, ha a munkáltató nem fordul bírósághoz. Megállapodásos részmunkánál te perelhetsz, a munkáltató pedig köteles írásban megindokolni az elutasítást.

További közös feltételek: közös háztartás a gyermekkel vagy felügyeleti jog, a részmunka legalább két hónapig tart, és szülőnként, gyermekenként egyszer vehető igénybe. A két szülő egyszerre is dolgozhat részmunkában. Utána jogod van visszatérni az eredeti óraszámodhoz.

Ha már a szülés előtt is részmunkában dolgoztál, tovább kell csökkentened az óraszámot (a puszta beosztás-változtatásra ez nem vonatkozik).

Határidők és felmondási védelem részmunkánál

A részmunka legkorábban a védelmi idő után kezdődhet. Írásban kell bejelenteni, a feltételekkel együtt (kezdés, időtartam, óraszám, beosztás):

• közvetlenül a védelmi idő után: anya a védelmi időn belül, apa legkésőbb nyolc héttel a születés után,
• később: legalább három hónappal a kezdés előtt.

Különleges felmondási és elbocsátási védelem (Kündigungs- und Entlassungsschutz) jár a részmunka végét követő négy hétig, de legfeljebb a gyermek 4. születésnapja utáni négy hétig. Ezt követően motívum alapú védelem érvényes: a részmunka miatt nem lehet felmondani. Felmondás esetén öt napon belül írásos indoklást kérhetsz.

Ha a munkaviszonyod mégis megszűnik, hasznos lehet a munkanélküliség bejelentéséről szóló cikkünk.

Gyakori kérdések

Kaphat-e fizetést a munkáltatótól, aki Karenzen van?

Nem, a Karenz alatt a munkáltató nem fizet bért. A havi 551,10 euróig terjedő kisfoglalkoztatás viszont megengedett.

Mehet-e egyszerre mindkét szülő Karenzre?

Nem. Csak az első váltáskor lehet egy hónap átfedés, ekkor a Karenz a 23. élethónap végéig tart.

Elutasíthatja a munkáltató a részmunkát?

Ha jogod van rá, csak bírósági úton vitathatja. Ha megállapodáson alapul, elutasíthatja, de írásban meg kell indokolnia.

Mi történik, ha újabb gyermek születik?

A részmunka idő előtt véget ér, ha a szülő a következő gyermek után Karenzt vagy részmunkát vesz igénybe.

Kapcsolódó cikkeink

• Mutterschutz Ausztriában: a várandós és szoptató munkavállalók védelme 2026-ban
• Felmondási védelem terhesség és szülés után Ausztriában: mit kell tudnod 2026-ban?
• Álláskeresés Ausztriában: AMS, állásportálok és jelentkezés
• Német nyelvű önéletrajz és motivációs levél: így várják Ausztriában

Forrás: oesterreich.gv.at