Esküdt és ülnök Ausztriában: amit a laikus bírói tisztségről tudni érdemes

Ausztriában a súlyosabb bűnügyekben nemcsak hivatásos bírók döntenek, hanem sorsolással kiválasztott állampolgárok is. Ők a laikus bírók (Laienrichter), akik ülnökként vagy esküdtként vesznek részt a tárgyaláson. Összefoglaljuk, ki kaphat ilyen felkérést, mivel jár, és mikor lehet alóla mentesülni.

Röviden
– Laikus bíró csak osztrák állampolgár lehet, aki 25 és 65 év közötti, és Ausztriában van a fő lakóhelye.
– A kiválasztás véletlenszerűen, a választói névjegyzékből (Wählerevidenz) történik.
– Tiszteletbeli feladat és állampolgári kötelesség, de az úti- és tartózkodási költséget, valamint a kieső keresetet megtérítik.
– Igazolatlan távolmaradásért legfeljebb 1.000 eurós rendbírság járhat.
– Felmentést csak kérelemre lehet kapni, hivatalból nem vizsgálják.

Mit jelent a laikus bírói tisztség?

Az osztrák alkotmány a nép részvételét is előírja az igazságszolgáltatásban. Ezért a súlyos büntetéssel fenyegetett bűncselekményeknél (például gyilkosság, politikai bűncselekmények) hétköznapi polgárok is ülnek a bírói oldalon. A cél, hogy a lakosság igazságérzete megjelenjen az ítéletekben, és erősödjön a bizalom az igazságszolgáltatás iránt.

A laikus bírók ugyanúgy a törvényhez kötöttek, mint a hivatásos bírók. Kérdezhetnek a vádlottól, a tanúktól és a szakértőktől. Csak a főtárgyaláson (Hauptverhandlung) vesznek részt, a nyomozati szakaszban nem, és a bíróság előtt esküt kell tenniük.

Nem kell jogi tapasztalat: a tárgyaláson mindig hivatásos bírók segítenek és válaszolnak a kérdésekre.

Ülnök vagy esküdt: mi a különbség?

Kétféle laikus bíró létezik, és a szerepük eltér.

Az ülnök (Schöffe)

Az ülnökök a hivatásos bíróval egy asztalnál ülnek, és ugyanolyan szavazati joguk van. Előbb a bűnösségről, majd szükség esetén a büntetésről szavaznak. Először az ülnökök szavaznak betűrendben, utána a hivatásos bíró. Tartózkodni nem lehet. A hivatásos bíró szavazata ellenére nem lehet bűnösséget kimondani: ha a két ülnök a felmentésre, a bíró a bűnösségre szavaz, a vádlottat felmentik.

Az esküdt (Geschworener)

Az esküdtek külön ülnek (ez az esküdtpad, Geschworenenbank), és a hivatásos bírók által előkészített, igennel vagy nemmel megválaszolandó írásbeli kérdésekről szavaznak. Nem kell egyhangúság: egy kérdés akkor elfogadott, ha a nyolc esküdtből legalább öt mellette szavaz. Szavazategyenlőségnél a vádlottra kedvezőbb álláspont érvényesül. Az esküdtek ítélete (Wahrspruch) nem igényel indoklást.

Ki lehet laikus bíró?

Az alapfeltételek:

• osztrák állampolgárság,
• 25 és 65 év közötti életkor (a tevékenység első évének elején),
• fő lakóhely (Hauptwohnsitz) Ausztriában,
• a bírósági nyelv, a német olyan szintű ismerete, hogy a tárgyalást követni lehessen.

Kizárt az is, aki egészségi állapota miatt nem tudja ellátni a feladatot, akinek bizonyos büntetett előélete van, vagy aki ellen hat hónapnál súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett, hivatalból üldözendő bűncselekmény miatt eljárás folyik.

Bizonyos foglalkozások sem jöhetnek szóba, többek között: bírók, ügyészek, közjegyzők, ügyvédek (és jelöltjeik), papok és szerzetesek, parlamenti és kormánytagok, valamint a bel- és igazságügyi minisztérium dolgozói (például rendőrök). Más közalkalmazottak viszont lehetnek laikus bírók.

Hogyan értesítenek, és mi a kötelességed?

A kisorsolt személyek listáját a községházán vagy a magisztrátusban közzéteszik, az érintetteket pedig a járási közigazgatási hatóság értesíti. A konkrét tárgyalásra a bíróság tértivevényes levélben (RSa-Brief) hív be.

Ha valaki jogszerű felmentés nélkül nem jelenik meg, legfeljebb 1.000 euró rendbírságra és a meghiúsult tárgyalás költségeinek megtérítésére számíthat. Kivétel, ha igazoltan elháríthatatlan esemény (például baleset, betegség) akadályozta. A munkaidő nem ilyen ok.

A tanácskozás és a szavazás tartalmáról semmit sem szabad kívülállóknak vagy a médiának elmondani. A titoktartás megsértése büntetőjogi következménnyel járhat.

Mi jár a laikus bírónak?

A tisztség tiszteletbeli, fizetés nem jár érte. Megtérítik viszont az utazási és tartózkodási költségeket, valamint a feladat miatt kieső keresetet. Az alkalmazottaknak általában a munkáltatóval szemben jár a bér továbbfizetése, így náluk keresetkiesés jellemzően nem is keletkezik.

Mikor lehet felmentést kérni?

Felmentési kérelem (Befreiungsantrag) akkor adható be, ha:

• a feladat aránytalan személyes vagy gazdasági terhet jelentene neked vagy másnak (például betegség),
• súlyosan veszélyeztetné a közérdeket, vagy
• az elmúlt két évben már teljesítetted a laikus bírói kötelességet.

A kérelemről a beadás időpontjától függően a járási hatóság, a tartományi bíróság elnöke vagy az eljárást vezető bíró dönt. Minél előbb fel kell venni a kapcsolatot azzal a hatósággal, amelyik értesített vagy beidézett.

Ha valamelyik alapfeltétel hiányzik (például az életkor), nem felmentést, hanem kifogást (Einspruch) lehet benyújtani.

Gyakori kérdések

Lehetek laikus bíró magyar állampolgárként?

Nem. A tisztséget csak osztrák állampolgár töltheti be.

Elég a munkahelyi elfoglaltság a távolmaradáshoz?

Nem. A munkaidő nem számít elháríthatatlan eseménynek, igazolatlan távolmaradásnál rendbírság járhat.

Mi van, ha ismerem a vádlottat?

Személyes kapcsolat (rokonság, barátság), illetve sértetti, tanúi vagy szakértői szerep kizáró ok. Ezt azonnal jelezni kell a tartományi bíróság elnökének vagy a tárgyalást vezető bírónak.

Meg lehet fellebbezni az esküdtek döntését a bűnösségről?

Főszabály szerint nem. Az ítélet csak eljárási hiba, a büntetés mértéke vagy a magánjogi igények miatt támadható.

Kapcsolódó cikkeink

• Közigazgatási bírság Ausztriában: Organmandat, Anonymverfügung, Strafverfügung és jogorvoslat
• Büntetőeljárás Ausztriában: tanúidézés, gyanúsítotti jogok és diverzió
• Öröklés Ausztriában: hagyatéki eljárás és határon átnyúló hagyaték
• Végrendelet formái Ausztriában: melyik mikor érvényes?

Forrás: oesterreich.gv.at