Az Ausztriai magyarok Facebook csoportjának honlapja
Search
Close this search box.

Az osztrák iskolarendszer alapjai, avagy hova kell beíratnunk a gyermekünket?

iskolában

* * * * *

* * * * *

Az osztrák iskolarendszer alapjaiban tér el attól a szerkezeti felépítéstől, amit Magyarországon a közoktatás keretein belül megszokhattunk. Sok magyar szülő bajban is van, hiszen információk hiányában nem tudják eldönteni, melyik iskolát kellene a költözést követően felkeresniük.

Az oldalunk Facebook csoportjában is visszatérő téma a beiskolázás, az iskolaválasztás és a lehetőségek felmérése. Mivel minden szülő a legjobbat szeretné a gyermeke számára, így nem is kérdés, hogy mennyire fontos a tájékozódás ebben az ügyben. A csoporttagok kérésére összeállítottunk egy tudásanyagot, melyet minden Ausztriába költöző magyar családnak szeretettel ajánlunk.

Az osztrák oktatás alapelvei

Mielőtt részletesebben is kitérnénk az iskolatípusok bemutatására, szeretnénk néhány mondatban szemléltetni, mit is gondolnak az osztrákok a saját iskolarendszerükről és annak célkitűzéseiről. A Bundesministerium honlapján német nyelven elérhető az állam állásfoglalása ezzel kapcsolatban.

E megfogalmazás szerint az osztrák iskoláztatás elsődleges célja, hogy az oktatásból kikerülő fiatal felnőttek a tanulmányaik végére pontosan tisztában lehessenek a saját képességeikkel, és olyan tudást kaphassanak, amelyek segítik a szakmai életüket. Az oktatás döntő tényező abban, hogy az állampolgárok rendelkezzenek minden, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élethez elengedhetetlen tudásbázissal. Az egyéni képességek igények figyelembevétele Ausztriában is kiemelt szerephez jut.

Az osztrák iskolatípusok

A gyermekek, akárcsak Magyarországon átlagosan 6-7 éves korukra válnak iskolaéretté, ekkor kezdik meg a tanulmányaikat. Fontos információ: az óvoda (Kindergarten) csak az első iskolai tanévet megelőző tanévben kötelező, a szülők dönthetnek arról, hogy addig otthon nevelik a gyerekeiket. A hivatalos szabályozás szerint minden gyermek, akik az adott év augusztus 31-ig betölti az 5.életévét heti 20 órában, vagyis minimum heti 4 napon át köteles óvodai foglalkozásokon részt venni. Az előkészítő év célja, hogy segítsék a leendő tanulókat az iskolába történő beilleszkedésben, itt nagy hangsúlyt kap a német nyelv fejlesztése.

Ezt különféle játékos foglalkozások keretein belül érik el. Az óvodalátogatási kötelezettség alól némely esetben felmentést lehet kérni, ilyen például a fogyatékosság, különféle egészségügyi problémák vagy az intézmény látogatásának fizikai korlátai. Utóbbira lehet indok az óvoda és a lakhely közötti távolság is. Bizonyos körülmények között az otthoni oktatásra is van lehetőség, de ehhez bizonyítani kell, hogy a gyermek megfelelően elsajátította a családi köteléken belül a német nyelvet, külön oktatásra az iskola előtt már nincs szükség. Ha bármilyen egyéb kérdés felmerül, a települések önkormányzata (Gemeinde) tud segíteni.

osztrák iskolarendszer

A Volksschule

A Volksschule az első olyan oktatási intézmény, amelyben az óvodából érkező gyermekek oktatása megkezdődik. Az iskolaérettséget Ausztriában is felmérik, ehhez külön módszereket dolgoztak ki, de az óvoda visszajelzéseire is jelentősen alapoznak. Az eredmények megmutatják, mi az, amiben a gyermek még fejlesztésre szorul. A nem iskolaérett gyerekek nem maradnak az óvodában, hanem egy plusz előkészítő éven esnek át. Ez történhet egy külön osztályban, de akár az 1. és 2. évfolyam valamelyik osztályában is. A nem iskolaérett gyerekek saját tanterv szerint tanulnak. Mindez nagyon hasznos, hiszen így a gyerekek 1-2 évet még kaphatnak arra, hogy felkészülten vághassanak neki a tanulmányaiknak.

A Volksschule-ba általában 6 és 10 éves koruk között járnak a tanulók. Van 1. 2. 3. illetve 4. évfolyam, ezeken belül A, B, C és további osztályjelöléseket használnak, csakúgy, mint Magyarországon. A Volksschule megfeleltethető a magyar általános iskolák alsó tagozatának. Nagyobb városokban a Volksschule mind a négy évfolyama egy helyszínen tanulhat, a falvak viszont sokszor osztozkodni kényszerülnek, így előfordulhat, hogy az 1. és 2. évet más iskolában járja ki a gyermek, mint a 3. és 4. osztályt.

A gyerekek tanításának feladatát általában egy osztályfőnök látja el, de megeshet, hogy egyes szaktantárgyakat vagy a hittant más-más oktató tanítja. A tanítók mellett vannak segítők is, akik a lemaradó gyerekek felzárkóztatását végzik. Azon gyerekek pedig, akik nem beszélik jól a németet vagy egyáltalán nem ismerik még a nyelvet, DAZ (német, mint idegen nyelv) órákon egy külön tanár segítségével tanulhatnak németül. A külföldi gyerekek az iskolába történő beiratkozás után egy ún. MIKA-D teszten vesznek részt, ahol felmérik a nyelvtudásukat. Az eredménytől függően kapnak nyelvi támogatást az iskolában. Emellett egy különleges státuszba (Außerordentlicher) kerülnek, ami maximum két évig állhat fenn. Ez idő alatt még nem kapnak jegyeket, a cél, hogy minél hamarabb beilleszkedhessenek az oktatási rendszerbe, képesek legyenek részt venni a tanórákon.

 A Volksschule-ban a tanítás 11:30 és 12:30 között véget ér, azok a gyerekek, akik szülei igényelték a napközit (Ganztagsschule), 16-17 óráig még felügyelet alatt maradhatnak. A mi kisfiunk a Volksschule 4. évfolyamát végzi és szeret Ganztagsschule-ba járni. Itt kap ebédet és uzsonnát, valamint rengeteg benti, illetve szabadtéri játék áll a rendelkezésükre. A kötelező tanszoba után, ahol megírják a házifeladatot, szabadon választott programok vannak.

Néhány gondolat még az osztályzásról. A kisfiunk iskolájában ritkán írnak Schularbeit-ot, azaz dolgozatot. A röpdolgozat fogalma itt ismeretlen, a tanítónéni már szeptemberben meg szokta adni a használt applikációban, hogy mikor várható Schularbeit az évben. Minden dolgozat előtt külön is tájékoztatja a szülőket azokról a témakörökről, amelyeket érdemes átismételni. A legjobb jegy Ausztriában az 1-es, aztán jön a 2-es és így tovább egészen az 5-ösig. A mai napig nehéz megszoknunk, amikor a gyerek azzal jön haza, hogy 1-est kapott a Schularbeit-ra. Jelképesen csak, hiszen még hivatalosan nem osztályozzák. Itt is vannak szülői értekezletek (Elternabend) és olyan napok is, amikor a tanítók minden szülővel külön beszélgetnek a gyermek iskolai eredményeiről. A magyar szülőknek érdemes legalább alapszinten ismerni a német nyelvet, mert angolul nem minden tanító beszél.

Ami még érdekes lehet nekünk, magyaroknak, az iskolai táplálkozással kapcsolatos szokások. A kisfiunk iskolájában nem engedik a cukros üdítőket, édességeket, azt szeretik, ha az otthonról hozott Jause, vagyis tízórai zöldségekben és gyümölcsökben gazdag. Az ebéd két fogásból áll, a leves és a főétel mellé azonban mindig van kihelyezve saláta, savanyúság is. Ritkán, de egy kis édesség is belefér, szokott lenni hamburger és pizza nap is. Az étkezések mellé víz jár, de hétfőn és csütörtökön üdítőkből is lehet választani. A levest és a savanyúságot maguk is kiszedhetik, a főételhez kapnak egy kis segítséget.

A Mittelschule

A Mittelschule-ba a 10 és 14 éves korosztály jár, közvetlenül a Volksschule 4.osztályának elvégzése után. Az MS-ben nagy hangsúlyt kap a tanulók képességeinek megfelelő besorolási rendszer. Az MS második osztályától indul egy teljesítményen alapuló kategorizálás. Ennek két támoszlopa a Standard AHS és a Standard szint. Ezek három kötelezően tanulandó tantárgyat érintenek: a matematikát, a német nyelvet és valamelyik első idegen nyelvet. 

A Standard AHS gyakorlatilag az alsó gimnáziumok oktatási rendszerének feleltethető meg, egy magasabb szintet képvisel a Mittelschule-n belül. Ha a gyermek a második évben ebbe kerül besorolásra, de valami oknál fogva később ezt nem tudja követni, akkor átkerül az Standard csoportba, ahol már annak megfelelően kapja az új értékelést. Hogy érezni lehessen a kettő között a különbséget, a Standard csoport legjobb eredménye a Standard AHS-en belül csak egy közepes teljesítménynek felel meg. Egyébként mindkét szinten egy ötös skálán történik a tanulók értékelése. A negyedik év végén, tehát az MS befejezésekor már minden gyermek tisztában lehet a képességeivel, így azoknak megfelelően orientálódhat a magasabb iskolák vagy a munka világa felé.

A Volksschule-hoz hasonlóan az MS-ben is van szülői elbeszélgetés, amikor a tanárok szóban is elmondják, hogyan teljesít a gyermek az intézmény falain belül. Észrevételek esetén jelzik a szülőknek, milyen változtatásokra van esetleg szükség. A napközi általában a Mittelschule-ban is elérhető, így ha nem szeretnénk otthon tartani a gyermeket délutánonként, akkor igénybe vehetjük az egész napos iskolát.

A Politechnikum

A Politechnikum egy olyan iskola, ahova azon diákok járnak, akik a Mittelschule befejezése után még nem döntötték el teljes bizonyossággal, milyen szakma felé szeretnének orientálódni. Az egy éves képzési idő alatt a tanulók betekintést nyerhetnek a különféle szakmákba, amelyeket az adott politechnikum kínál. A szakmai alapképzés általában csak a második félévben indul meg. A tanév első szakasza azt a célt szolgálja, hogy a második félévre a diákok eldönthessék, melyik szakma vagy szakmák lennének számukra megfelelők.

A tanulók általában hét főbb szakterületből is választhatnak az érdeklődési körüknek megfelelően. Emellett az órarendben szerepel még matematika, német nyelv, idegen nyelvi ismeretek és közgazdaságtan is. Van lehetőség a tanulható szakterületek listájának bővítésére is, amennyiben elégséges számú tanuló érdeklődik, és az iskola el tudja indítani a diákok által kért képzést. A tanulmányaik befejeztével a tanulók külön felvételi eljárás nélkül bekerülhetnek valamilyen szakképző iskolába.

A Berufschule – a szakiskola Ausztriában

A Berufschule egy duális képzési forma része Ausztriában. Ez az oktatási modell ötvözi a munkahelyi gyakorlatot és az iskolai oktatást. A diákok a Mittelschule befejezése után, 15 éves kor környékén kezdhetik meg itt a tanulást. A gyakorlatorientált képzések általában 2-4 évig tartanak, a legtöbb szakma esetén elegendő a három év.

Közel 200 tanulható szakma közül választhatnak a diákok, akik a tanulmányok végén szakmunkás vizsgát tesznek. Az elméleti vizsgarészt nem kell teljesíteni, ha a tanuló az utolsó évet sikeresen zárta, ekkor csupán gyakorlati vizsgán kell részt venni. Mivel a diákok a tanulmányaik alatt már dolgoznak, jövedelemre is szert tehetnek. Emellett értékes munkatapasztalatokkal gazdagodva vághatnak neki az életnek.

A Középkfokú és Felsőfokú szakképző iskolákról röviden

A Középkfokú szakképző iskolákba (BMS – Berufsbildende mittlere Schulen) a Mittelschule vagy a Politeknikum elvégzése után érkeznek a diákok. A Mittelschule-ból jövő tanulóknak általában felvételi vizsgát kell tenniük. Vannak olyan képzések, amelyeknél a politechikumi bizonyítvánnyal is kötelező a vizsga.

A középkfokú szakképző iskolák a szakterülettől függően 1-től 4 évig tartanak. Az 1-2 éves BMS-ek csak egy alapszintű szakképzést adnak érettségi nélkül. A hosszabb időt felölelő képzések végén szakmai vizsgát is tesznek a tanulók. Főbb képzési területek: műszaki, kereskedelmi, gazdasági, divat, vendéglátás és szociális szakmák. Pedagógiai asszisztenseket és betegápolókat is a BMS-ben képeznek. Lehetőség van szakmai érettségi vizsgát is tenni, majd akár egyetemre felvételizni. Ez természetesen nem kötelező, vannak olyan szakmák, amelyekhez már ez a képzés is bőven elegendő.

A BHS (Berufsbildende höhere Schulen), vagyis a Felsőfokú szakképző iskola öt évfolyamos, az alsó gimnázium (AHS) vagy Mittelschule vagy a politechnikum után érkeznek ide a tanulók. Előfordulhat, hogy felvételi vizsgával lehet csak az intézményben továbbtanulni. A leendő tanárok, tanítók, üzletemberek és mérnökök alapképzése is ezen a szinten zajlik, innen mehetnek egyetemre, főiskolára. Az itt szerzett tudást az osztrák felsőoktatási intézmények mind elismerik. A tanulók a szakmai érettségi vizsgát tesznek, illetve diplomamunkát készítenek. A diplomamunkának egy szakmai probléma körül kell felépülnie.

A gimnáziumi képzés Ausztriában

A gimnáziumi képzésről már némi személyes tapasztalattal is rendelkezünk. Mivel a kisfiunk most végzi a Volksschule 4.osztályát, jövőre gimnáziumba vagy Mittelschule-ba kellene járnia. Mi amellett döntöttünk, hogy ismételje meg ezt az évet, így biztosabb nyelvi alapokkal folytathatja a tanulmányait. Jártunk a helyi gimnázium igazgatójánál is, aki a kisfiunk ”Außerordentlicher”  státusza miatt nem akarta őt felvenni a gimnáziumba. A gimnáziumba való belépés alapfelvétele ugyanis a ”jó” vagy ”nagyon jó” érdemjegy német nyelvből. A kisfiunk viszont idén még a státusza miatt nem kapott érdemjegyeket. Sok külföldi diák így eleve a Mittelschule-ba kerül, ott kell a továbbtanulásukról gondoskodniuk.

Vannak olyan gimnáziumok is, amelyek külön felvételi vizsgákat hirdetnek.  Az osztrák gimnáziumok két részre tagolódnak, az alsó (AHS) és felső gimnáziumi (ORG) osztályokra. Mindkettő négy évfolyamos, a felső tagozat végén érettségi vizsgát tesznek a tanulók, majd általában egyetemre mennek. Az általános gimnáziumok mellett léteznek speciális reálgimnáziumok is, ezekben nagyobb hangsúlyt kapnak a természettudományos ismeretek.  A gazdasági reálgimnáziumokban pedig gyakorlatközpontú oktatás keretein belül gazdasági témakörökben mélyülhetnek el a tanulók.

Az iskolakötelezettség Ausztriában

Fentebb már említettük, hogy az óvoda utolsó évétől kell a gyerekeknek, néhány esetet kivéve közösségbe járni. Az iskolakötelezettség 6 éves kortól kezdődik, de ez nem jelenti azt, hogy minden hat évest iskolaérettnek is titulálnak.

A tankötelezettség 15 éves korig tart, ami sok problémát jelenthet az ilyen korú gyermekkel Ausztriába érkező magyar családoknak. Tapasztalatunk ugyan nincs benne, de rengeteg történetet hallani arról, hogy nem vették fel a 15 vagy annál idősebb magyar gyermeket a kiválasztott iskolába, mivel már túl van a tankötelezettségen. Ha ekkora gyermekkel szeretnétek költözni, mindenképpen nézzétek meg előre a lehetőségeket, keressétek fel az iskolákat, és érdeklődjetek az igazgatóságokon!

A mi történetünk – így írattuk be a kisfiunkat Ausztriában iskolába

Egy fontos információ, amit mindenképpen érdemes még megjegyezni: 2020. január elseje óta minden külföldre vitt óvodás vagy tanköteles gyerekről értesíteni kell a magyar Oktatási Hivatalt is. Ha van Ügyfélkapunk, ez viszonylag egyszerű, a teljes folyamat elektronikus formában elintézhető. Abban az esetben, ha nem rendelkezünk Ügyfélkapuval, az űrlapot szintén ki lehet elektronikusan tölteni, de ezt követően ki is kell nyomtatnunk azt, majd aláírva postai úton meg kell küldenünk arra a címre, amelyet az űrlapon a hivatal feltüntetett.

2022 év elején, sok-sok bizonytalanság közepette döntöttünk úgy, hogy végre rászánjuk magunkat a költözésre. Mivel nem volt sürgető tényező, Magyarországon is vállalkozók voltunk, így mindenképpen szerettük volna megvárni a tanév végét. Májusban már elkezdtünk az interneten albérlet után kutatni, megtettük az osztrák cégalapítás felé az első lépéseket.

Amikor június közepén eljött Magyarországon az általános iskolában a tanévzáró és a bizonyítvány osztás napja, a kisfiunk, Olivér elköszönt az osztályától, tanítóitól és körülbelül egy hét múlva már át is költöztünk Ausztriába. Az otthonunk Stájerország keleti része lett, még elérhető közelségben a magyar határtól. Akkoriban még kevés nyelvtudással, e-mailen keresztül vettük fel a kapcsolatot a helyi Volksschule igazgatóasszonyával. Június közepén-végén még javában tartott Ausztriában a tanév, ezért még aznap választ is kaptunk. A Direktorin (igazgatóasszony) megírta, hogy Olivér az életkorának megfelelő osztályba fog kerülni szeptemberben. Mivel a gyerek nem német anyanyelvű, egy MIKA-D elnevezésű teszten kell részt vennie, ennek eredményétől függ, hogy milyen nyelvi támogatás szükséges neki a felzárkózáshoz. Mellékletben elküldte nekünk, hogy milyen nyomtatványokat (Einschreibeunterlagen) kell a beiratkozáshoz kitöltenünk, illetve milyen dokumentumokat kell csatolnunk.

A nyomtatványok között volt a napközibe való beiratkozás is, egy részletes tájékoztató mellékletében. A nyomtatványokhoz a Meldezettel(lakcímigazoló) és gyermek születési anyakönyvének másolata kellett. Egy jó tipp: az anyakönyvvezetőnél tudtok kérni többnyelvű másolatokat is, amelyek között a német is szerepel. A gyerek biztosítási számára (Sozialversicherungsnummer) is szükség volt, de ez viszonylag későn érkezett meg, ezért egy kis türelmet kértünk.

Olivér volt magyar iskolája kért még az osztrák iskolától egy igazolást, hogy szeptembertől a gyerek valóban náluk tanul. A Volksschule-ban ezt gyorsan ki is állították nekünk, e-mailben küldték el. A Volksschule a nyáron még küldött egy levelet a szükséges tanfelszerelések listájával. Augusztusban végre azt is megtudhattuk, melyik osztályba kerül a gyerek. A tanulókat minden nap az öltözőben a Schulwart vagy Schulwartin  várja, ő egyfajta gondnok, segít a gyerekeknek, amikor megérkeznek az intézménybe, a rendre is felügyel. Az első napon tőle kértünk segítséget. A belső bejárati ajtóra már ki volt függesztve Olivér neve is, és hogy pontosan merre találjuk a tantermet. Nehéz volt egy teljesen idegen nyelvű környezetben otthagynunk őt, de szerencsére feltalálta magát, és hetekkel később már annyi mindent megértett, hogy gond nélkül elboldogult az új környezetben. Barátai is lettek, nem csak osztrákok, de magyarok és más nemzetiségűek is.

Share the Post: