Az osztrák nemzeti zászló, vagy ahogy az osztrákok mondják, a Flagge Österreichs, egy lenyűgöző háromsávos kompozíció, amely piros, fehér és piros színekből áll. Ez a zászló nemcsak az osztrák identitás szimbóluma, hanem a világ egyik legrégebbi, még mindig használt nemzeti szimbóluma is. A zászló első dokumentált használata egészen 1230-ig nyúlik vissza, és mélyen gyökerezik a Babenberg-dinasztia történetében.
Az osztrák alkotmány nem határozza meg a zászló színeinek árnyalatait, de az általánosan felhasznált szín a Pantone 186 C nevű piros árnyalat.
A kezdetek
Az osztrák zászló eredete a középkori Babenberg-dinasztia címeréhez kapcsolódik, amely egy ezüst sávot ábrázolt vörös mezőn. A pontos eredet ugyan homályba vész, de valószínűleg a Stájerország őrgrófjai, az Otakar nemesi család használta először, akik a Karintiai hercegtől, Adalberótól vették át a színeket. A Babenberg őrgróf, III. Lipót már 1105-ben egy háromsávos pajzzsal volt ábrázolva, amely az osztrák zászló előfutára volt.
1192-ben, amikor az utolsó Otakar herceg meghalt, a stájer hercegséget a Babenberg herceg, V. Lipót örökölte. Az 18. századi történész, Chrysostomus Hanthaler szerint V. Lipót unokája, II. Frigyes, az utolsó Babenberg herceg, 1230-ban tervezett egy új vörös-fehér-vörös címert, hogy hangsúlyozza autonómiáját. A háromsávos zászlót először egy 1230. november 30-án kiadott oklevélen dokumentálták. A középkori krónikás, Jans der Enikel szerint a herceg 1232-ben vörös-fehér-vörös díszruhában jelent meg egy ceremónián, ami tovább erősítette a színek jelentőségét.
A legenda és a történelem
Egy érdekes legenda szerint a zászló színei V. Lipót herceg Acre ostromában való harcai nyomán születtek. A csata után fehér köpenye teljesen vérbe borult, és amikor levette az övét, az alatta lévő anyag érintetlen maradt, feltárva a piros-fehér-piros kombinációt. Annyira lenyűgözte ez a látvány, hogy ezt a színsémát fogadta el zászlajának. Ezt az eseményt már 1260-ban dokumentálták.
Valójában a Szent Római Birodalom hadizászlója a keresztes hadjáratok alatt egy ezüst kereszt volt vörös mezőn, ami nagyon hasonlított a későbbi osztrák címerre. Ez a jel később Bécs osztrák főváros zászlójában is megjelent.
Rudolf von Habsburg és az 1283-as rheinfeldeni szerződés óta a piros-fehér-piros kombinációt széles körben osztrák színnek tekintették, amit az uralkodó Habsburg-dinasztia is használt. Azonban a fekete-sárga zászlót használták az osztrák Habsburg monarchia, később az osztrák birodalom és az osztrák-magyar monarchia nemzeti zászlójaként egészen 1918-ig. Ezek a színek a Habsburg-család színei voltak, és részben a Szent Római Birodalom zászlajából származtak.
II. József császár uralkodásától kezdve az osztrák, később az osztrák-magyar haditengerészet egy vörös-fehér-vörös színekre alapozott haditengerészeti zászlót használt, amelyet hasonló színű pajzzsal egészítettek ki. Mindkét zászló az 1918-as osztrák-magyar monarchia felbomlásával vált érvénytelenné, és az újonnan alakult Német-Ausztria az vörös-fehér-vörös háromsávos zászlót fogadta el nemzeti zászlajának.
