Problémák adódhatnak a Magyarországról végzett távmunkával

A G7 oldalán jeleng meg egy cikk, mely azokkal a magyarokkal foglalkozik, akik osztrák cégeknek dolgoznak távmunkában, Magyarországról.

Az EU-s jogalkotás le van maradva a valóság mögött

Jelenleg több mint 120 ezer magyar dolgozik Ausztriában, és sokan közülük Magyarországon élnek, napi ingázással. 2022. július 1-jével azonban megváltoztak a munkajogi körülmények. A korábbi, COVID idején érvényes szabályok – amik lehetővé tették a korlátlan távmunkát – megszűntek, és most már csak hetente egy napot engedélyeznek otthoni munkavégzésre.

Az európai munkajog nehézségei közé tartozik a távmunka kezelése. A társadalombiztosítási szabályok bonyolultak, és leginkább a hagyományos munkaformákra, mint az irodai vagy gyári munka, vonatkoznak.

Az ingázók adózása és biztosítása komplex kérdéseket vet fel. Különböző országokban eltérő szabályok vonatkoznak rájuk, ami bonyolítja az adminisztrációt és a jogi helyzetet.

Egy EU-s rendelet értelmében, ha valaki hetente többször dolgozik otthonról, annak az országnak kell biztosítania őt, ahol a lakóhelye van. Ez azt jelenti, hogy ha egy Magyarországon élő ember osztrák cégnek dolgozik távmunkában, és hetente több mint egy napot otthon tölt munkával, akkor Magyarországon kell biztosítottnak lennie. Ehhez viszont az osztrák cégnek a magyar leányvállalatánál kellene alkalmaznia a munkavállalót vagy fióktelepet kellene létre hoznia Magyarországon.

Érthető módon, ezt a macerát kevés cég vállalná be, ezért eddig a hatóságok szemet hunytak az olyan megoldások felett, amikor Magyarországról dolgoztak be távmunkában a munkavállalók, több, mint heti egy napot. Azonban, a későbbiekben vitás eseteknél, nyugdíjszámításnál vagy más helyzetekben gondot okozhat a szürkezóna, így a helyzetet rendezni kellett.

Egy új EU-s keretmegállapodás végre felzárkóztatná a jogalkotást a mai viszonyokhoz, és lehetőséget biztosítana az ingázóknak, hogy akár a munkaidejük felét távmunkában töltsék. Azonban Magyarország ezt a megállapodást nem írta alá, ami további problémákat jelent a határon át dolgozó magyarok számára. A G7 kereste az illetéket magyar minisztériumot, de nem kaptak választa kérdéseikre.

A G7 eredeti cikke itt elolvasható.