Korai nyugdíj Ausztriában 2026-ban: Korridorpension, Schwerarbeitspension és hosszú biztosítási idő

Ausztriában a rendes nyugdíjkorhatár előtt is el lehet menni nyugdíjba, de nem mindegy, melyik úton. A korai nyugdíjformák eltérő levonással járnak, és 2026 óta van egy új, rugalmas lehetőség is. Összefoglaljuk, mit érdemes tudnod az egyes változatokról.

Röviden
– A rendes nyugdíjkorhatár (Regelpensionsalter) férfiaknál 65 év, nőknél 2026-ban 61,5 év.
– A folyosónyugdíj (Korridorpension) havonta 0,425 százalékos, évente 5,1 százalékos levonással jár.
– A nehéz munka utáni nyugdíjnál (Schwerarbeitspension) a levonás havi 0,15 százalék, legfeljebb 9 százalék.
– 2026. január 1. óta igényelhető a részleges nyugdíj (Teilpension) is, csökkentett munkaidő mellett.
– Az ügyintézés ingyenes, illetékes általában a nyugdíjbiztosító intézet (Pensionsversicherungsanstalt, PVA).

Mit jelent a korai nyugdíj, és mi a viszonyítási pont?

Minden korai nyugdíjforma a rendes nyugdíjkorhatárhoz igazodik. Ez férfiaknál 65 év. Nőknél 2024-ig 60 év volt, 2026-ban pedig 61,5 év.

Aki ennél korábban megy nyugdíjba, annak a nyugdíjából a legtöbb esetben levonást (Abschlag) vonnak le minden olyan hónap után, amellyel a korhatár előtt kezdi a nyugdíjat. A levonás mértéke attól függ, melyik nyugdíjformát veszed igénybe.

A rendes öregségi nyugdíjról és a korhatárról bővebben itt olvashatsz: Osztrák nyugdíj és „minimálnyugdíj” 2026.

Mennyi a levonás az egyes nyugdíjformáknál?

A levonások így alakulnak:

Nyugdíjforma Levonás havonta Levonás évente Felső határ
Folyosónyugdíj (Korridorpension) 0,425% 5,1% nincs megadva
Nehéz munka utáni nyugdíj (Schwerarbeitspension) 0,15% 1,8% legfeljebb 9%

Jól látszik, hogy a nehéz munka utáni nyugdíjnál jóval enyhébb a levonás, mint a folyosónyugdíjnál.

Folyosónyugdíj (Korridorpension): mire figyelj?

A folyosónyugdíjat a 2005-ös nyugdíjharmonizáció (Pensionsharmonisierung) vezette be. A nyugdíj összegének alapja a nyugdíjszámla (Pensionskonto).

Fontos szabály vonatkozik a munkavállalásra. Ha a folyosónyugdíj mellett a kis összegű foglalkoztatás határát (Geringfügigkeitsgrenze) meghaladó keresettel dolgozol, a nyugdíj megszűnik. Ez a határ 2026-ban havi 551,10 euró.

Van ugyanakkor ennek egy kedvező oldala is: minden olyan hónap után, amikor a folyosónyugdíj szünetelt, a későbbi nyugdíj 0,55 százalékkal nő.

Nehéz munka utáni nyugdíj (Schwerarbeitspension)

Ennél a nyugdíjformánál is levonással kell számolni, ha a rendes korhatár előtt mész nyugdíjba. A levonás havi 0,15 százalék, ami évente 1,8 százalékot jelent.

A levonás összesen legfeljebb 9 százalék lehet, vagyis ennél nagyobb mértékben nem csökkenhet a nyugdíj a korai kezdés miatt.

Hosszú biztosítási idő: a „Hacklerregelung”

A korábbi, hosszú biztosítási idő utáni korai öregségi nyugdíjat (vorzeitige Alterspension bei langer Versicherungsdauer) a folyosónyugdíj váltotta fel. A hosszú ideig dolgozók számára azonban a hosszú biztosítási idejűekre vonatkozó szabály (Langzeitversichertenregelung, közismert nevén „Hacklerregelung”) továbbra is lehetővé teszi a korai nyugdíjba vonulást.

Mi történik a korhatár elérésekor? A korai öregségi nyugdíjat a rendes korhatárig folyósítják, utána pedig változatlan összegben „normál” öregségi nyugdíjjá alakul.

Ha a korai nyugdíj megadása óta további kötelező biztosítási hónapokat szereztél, a megszerzett hónapokat figyelembe véve magasabb növekményt (Steigerungsbetrag) kapsz.

Új 2026-tól: részleges nyugdíj (Teilpension)

  1. január 1. óta létezik a részleges nyugdíj. Célja, hogy az idősebb munkavállalók csökkentett munkaidőben, de továbbra is aktívan dolgozhassanak, miközben a nyugdíjuk egy részét már megkapják.

A legfontosabb feltételek:

  • jogosultság a folyosónyugdíjra, a nehéz munka utáni nyugdíjra, a hosszú biztosítási idejűek nyugdíjára vagy az öregségi nyugdíjra;
  • a munkaidő legalább 25, legfeljebb 75 százalékos csökkentése;
  • a munkáltató hozzájárulása;
  • a keresetnek továbbra is a kis összegű foglalkoztatás határa felett kell maradnia;
  • nem lehet már határozattal megítélt saját nyugdíjad.

A részleges nyugdíj összege a munkaidő-csökkentés mértékétől és az előző évi nyugdíjszámla teljes jóváírásától (Gesamtgutschrift) függ:

Munkaidő-csökkentés Részleges nyugdíj
25% és 40% között a teljes jóváírás 25%-a
40% felett, 60%-ig a teljes jóváírás 50%-a
60% felett, 75%-ig a teljes jóváírás 75%-a

Korai igénybevételnél az adott nyugdíjforma levonásai érvényesek, a korai kezdési bónuszt (Frühstarterbonus) figyelembe veszik. A kiegyenlítő pótlék (Ausgleichszulage) és a gyermekpótlék (Kinderzuschuss) viszont nem jár a részleges nyugdíj mellé.

A nyugdíjszámla csak az igénybe vett részre „zárul le”, a fennmaradó rész a kereset alapján tovább nő. A végleges nyugdíjba vonuláskor a nyugdíjat teljes összegben folyósítják, és aki a rendes korhatár után is dolgozik, pótlékot (Zuschlag) kap.

Hol és mikor kell igényelni?

Illetékes a nyugdíjbiztosító, általában a PVA. A kérelmet nagyjából három hónappal a kezdő időpont (Stichtag) előtt érdemes benyújtani.

Kérelemnek számít egy kötetlen formájú levél is, a nyomtatványt ilyenkor utólag kell pótolni. Elektronikusan ID Austria azonosítással lehet beadni. Az eljárás ingyenes.

A nyugdíjbiztosító határozatban (Bescheid) dönt. Ez ellen a kézbesítéstől számított három hónapon belül lehet keresetet benyújtani az illetékes munkaügyi és szociális bíróságon (Arbeits- und Sozialgericht).

Gyakori kérdések

Dolgozhatok a folyosónyugdíj mellett?

Igen, de ha a kereseted 2026-ban meghaladja a havi 551,10 eurót, a folyosónyugdíj megszűnik. Minden kieső hónap után a későbbi nyugdíj 0,55 százalékkal nő.

Melyik korai nyugdíjnál a legkisebb a levonás?

A nehéz munka utáni nyugdíjnál: havi 0,15 százalék, összesen legfeljebb 9 százalék.

Mi lesz a „Hacklerregelung” szerinti nyugdíjjal a korhatár elérésekor?

Változatlan összegben normál öregségi nyugdíjjá alakul. Ha közben további járulékhónapokat szereztél, magasabb növekmény jár.

Kaphatok kiegyenlítő pótlékot a részleges nyugdíj mellé?

Nem. A kiegyenlítő pótlék és a gyermekpótlék nem jár a részleges nyugdíjhoz, mert a nyugdíjszámla még nincs teljesen lezárva.

Kapcsolódó cikkeink

Ez a cikk az interneten található források alapján készült, és nem számít tanácsadásnak. Felhasználása csak saját felelősségre lehetséges. Amennyiben szaktanácsra van szükséged, fordulj ügyvédhez, jogi szakemberhez, egészségügyi szakemberhez, munkajogi vagy foglalkoztatásügyi szakemberhez, illetve egyéb releváns szakemberhez.

Forrás: oesterreich.gv.at